Kannibálként maradtak életben a hangyák egy lengyel atombunkerben

Atomfegyverek bunkerében rekedt erdei vöröshangyák túlélését tanulmányozták Lengyelországban, a rovarok elhullott társaik tetemét felfalva maradtak életben.

A Phys.org tudományos–ismeretterjesztő portál írása szerint a Wojciech Czechowski vezette kutatócsoport egy nukleáris fegyvereket tároló lengyelországi bunkerben fedezte fel 2013-ban a vöröshangyákat, amikor az ugyanott hibernáló denevérek éves számlálása folyt, tanulmányuk akkor a Journal of Hymenoptera Research című szaklapban jelent meg.

Akkor akár egymillióra is becsülték a csak dolgozókból álló hiányos hangyakolónia nagyságát. Úgy kerültek a bunkerbe, hogy a szellőzőcsövön át folyamatosan hullottak alá a tetőn lévő fészkükből, ahova nem tudtak visszatérni. Évekkel később a kolónia még mindig létezett, noha a csapdában, ahová estek, se fény, se fűtés, se nyilvánvaló élelemforrás nem volt.
 

A természetben nem ritka az ilyen viselkedés

Az új kutatásban a varsói Lengyel Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete és Múzeuma kutatói, köztük Maák István zoológus is részt vett, tanulmányuk ismét a Journal of Hymenoptera Researchben jelent meg. Az új kutatás során azt keresték, hogy más táplálék hiányában a vöröshangyák megeszik-e fajtársaik tetemeit, melyek a bunkerpadlón gyűltek.

A természetben nem ritka az ilyen viselkedés, különösen a fehérjeszegény tavaszi időszakban. Ezek az úgynevezett hangyaháborúk, amelyek kijelölik a szomszédos kolóniák területeinek határait, miközben a számos áldozat teteme élelemül is szolgál. Az új kutatás azt is megmutatta, hogy az erdei vöröshangyák esetében a tetemevés gyakoribb, mint korábban gondolták, és a saját kolóniabeli társ teteme is lehet táplálék.
 

Kitűnő a hangyák alkalmazkodó képessége

A bunkerben, ahol gyakorlatilag nem volt más élőlény, amely elfogyasztotta volna a tetemeket, a kannibalizmus egyértelmű jeleire bukkantak, így nagy bizonyossággal következtettek arra, hogy a bunkerkolónia főként elhullott társaikat fogyasztva maradt életben. „Az eset arra világít rá, milyen kitűnő a hangyák alkalmazkodási képessége a szélsőséges viszonyokhoz, ami kétségtelen evolúciós sikertörténetük kulcsa” – magyarázták a kutatók.
 

A tudósok 2016 nyarán elhatározták, hogy kiszabadítják a csapdába esett hangyákat. Először egy száztagú csoportot engedtek el a fészek környékén, hogy megállapítsák, a két, részben elszigetelt közösség, a lenti és a fenti kapcsolatban áll-e. A várakozásoknak megfelelően nem tapasztaltak agresszivitást.
 

Egy három méter hosszú, függőleges utat alakítottak ki

Szeptemberben egy három méter hosszú, függőleges utat alakítottak ki, melynek egyik végét a bunkerkolónia építette halomhoz, a másikat a szellőzőcsőbe helyezték.
 

Egy-egy hangya hamarosan elindult felfedezni az új utat. 2017 februárjára szinte teljesen kiürült az atombunker. Eközben az építmény szellőzőcsöve mellett továbbra is fészkel egy hangyakolónia, a rovarok le is esnek a bunkerba, mint korábban, viszont már könnyedén tudnak oda-vissza menetelni. „Így a jövőben is meglephetnek bennünket izgalmas fordulatokkal” – fűzték hozzá a kutatók.